2009. február 27., péntek
Várgesztes juhúúúú
Utolsó pillanatban kiderült hogy még nem késő, foglaltak nekem helyet, így megyek ma a Várgesztesi villaparkba pókeres találkozóra. Nagyon jó társaság szokott összejönni, Selindek mesterrel az élen :) sajnos ő most nem lesz ott, de biztos vagyok benne hogy nagyon jó hangulatban fogjuk eltölteni ezt a hétvégét is mint mindig :)
2009. február 19., csütörtök
Félmilliós este
Na, ilyen is régen volt. Helyszín mi más mint a Royale... Igaz hogy ilyen szarul élőben tán még sose játszottam, konstans toltam befele 70-30 meg 80-20-akban százezreket, de nem számít mert jött minden...
Fura volt mert ott ültem félmilliós stackkel 500/500-on (50-el szálltam be, nem rebuyoltam egyszer sem) és kurvára szarul éreztem magam. Olyan fosul játszottam hogy nem vagyok rá büszke, de hát ott a vigaszdíj, 521e Ft egy este nem rossz, mégha szanaszét is kell mákolni érte mindenkit...
Akkor álltam fel mikor elkövettem egy 80e-s hibát, nem figyeltem hogy előttem még van valaki, kéz előtt raktam be 25e Ft-ot, az meg persze rámtolta a 80k-s stackjét, amit így már meg kellett adnom, mert megvolt a pot oddsom, ugye a 25k-t nem vehettem vissza...
Fura volt mert ott ültem félmilliós stackkel 500/500-on (50-el szálltam be, nem rebuyoltam egyszer sem) és kurvára szarul éreztem magam. Olyan fosul játszottam hogy nem vagyok rá büszke, de hát ott a vigaszdíj, 521e Ft egy este nem rossz, mégha szanaszét is kell mákolni érte mindenkit...
Akkor álltam fel mikor elkövettem egy 80e-s hibát, nem figyeltem hogy előttem még van valaki, kéz előtt raktam be 25e Ft-ot, az meg persze rámtolta a 80k-s stackjét, amit így már meg kellett adnom, mert megvolt a pot oddsom, ugye a 25k-t nem vehettem vissza...
2009. február 17., kedd
Barátok vs pénz
Gizda írt egy nagyon érdekes témáról a blogjában, erre akarok reagálni, mert nekem néha kellemetlen az ügy és amúgy is érdekes dolog.
A pénzhez való hozzáállásával teljesen egyetértek, szinte szinte szóról szóra, habár én max. abban az esetben égetném el ha beütne a jégkorszak és nem lehetne már vele mit kezdeni :)
Viszont vannak helyzetek, amiket nem tudom hogy kezeljek, pontosabban tudom, de nem tetszik, elmondom miről van szó:
van pár barátom, kolisok, akiket az egyetemen ismertem meg, képzeljétek a koliban (ki gondolta volna ? :-) ) akikkel tartom a kapcsolatot rendszeresen, nem napi szinten, de azért legalább 1-2 hetente találkozunk.
Mióta nagyon megszaladt a pókerben, olyan érzésem van hogy mindig mindent én akarok fizetni, ha billiárdozunk, én akarok fizetni helyettük, vagy ha kajálunk valamit mindig én akarom őket meghívni. Tisztában vagyok az anyagi helyzetükkel, tudom milyen érzés mikor az ember azt a hülye kolipénzt is úgy kapargatja össze, mert az egymillió óra, meg viszga meg ezer elfoglaltság mellett nincs idejük dolgozni, vagy ha dolgoznak, akkor sem keresnek annyit hogy csak na, és szabadidejük meg a 0-ra redukálódik. (Az én barátaim nem azok a tipikus naplopók, ami én is voltam anno :D meg akiből még van jópár effajta kollégiumokban, emiatt büszke is vagyok mindegyikükre! Nekem vannak a legjobb fej barátaim ez biztos :P)
Na szóval ott tartottam hogy én szeretnék fizetni helyettük, de nem azért hogy felvágjak meg ilyesmi (igen, sajna olyan vagyok hogy néha szeretek dicsekedni meg nem vagyok az a titkolózós típus... mind1, soha nem felvágásból vagy ilyesmiből érzem ezt) hanem mert tudom hogy nekik ez a pénz sokkal-sokkal többet jelent mint nekem. Mondok egy példát:
Nem tudom hiba-e így gondolkodni, de ha elmegyünk billiárdozni, az nekem kb. 4 nagyvak ha mindenki részét kifizetem. Most ha óránként keresek élőben 5 nagyvakot akkor szerintem nem mondtam sokat :) tehát ez nekem nem egy egész órai fizetésem ha úgy tetszik. Nekik viszont 1/4 kolipénz !!! Elég durva arány szerintem.
na szóval egyfolytában azon jár az agyam hogy mit tudnék nekik adni, mindig próbálok úgy visszaadni hogy nála maradjon az apró vagy ilyesmi, értitek a legeslegjobb barátaim, igazából fel sem merülhet a nagymenősködés vagy nagyképűség. Jópár éve ismerem őket, már akkor is ismertem mikor még azt állították hogy én bizony nem fogok a pókerből megélni :)
Na mind1, nem is ez a lényeg, az egészből az sül ki hogy kellemetlenül érzik magukat (igazából remélem nem olvassák ezt a postot, mert nem tudom mit éreznének, lehet ezt is kellemetlennek éreznék :(, de kiváncsi vagyok más jár-e hasonló cipőben illetve ő hogy kezeli).
Legutóbb már majdhogynem konfliktus lett belőle. Ugye mindig nekik sírok mikor épp nem megy :) (szegények :D) hozzájuk megyek aztán ők vigasztalgatnak :), és legutóbb is ez történt, akkor azt mondja az egyikük: gyere velünk külföldre, most megyünk ketten! Nekem több se kellett, másnap megvettem a repülőjegyet és utolsó percben sikerült még olyan pöpec szállást vadászni hogy csak na :)
A probléma abból adódott hogy nekik olyan 2e Ft-ből kijött a repjegy, és 10e Ft-nál többet nemigen akartak költeni. Namost én meg nem vagyok olyan laza :) és nem volt kedvem csak úgy bolyongani a városban szállás nélkül, hálózsákban vagy ilyesmi, viszont nagyon akartam velük menni és felajánlottam nekik hogy kifizetem a szállást mindenkinek.
Addig-addig tanakodtunk hogy az egyikük a fejemnhez vágta hogy ezért nem akart engem elhívni, mert nekem úgysem lesz jó ami nekik, meg hogy mások az igényeim és menősködök itt.
Na mondanom sem kell milyen szörnyen éreztem magam, de aztán nem lett belőle semmi komoly, csak olyan faramuci az egész.
Édesanyám ezeket például úgy hidalja át/úgy oldja meg hogy mindig mindent kifizet és kifizettet, a legjobb barátnőjével is, akit már 20 éve ismer meg az anyukájával is, így soha nincs belőle probléma.
Bárkinek hasonló tapasztalat, illetve javaslat ?
Másik a kölcsönkérés... Egyszer az egyikük kölcsönkért, laptopra és pont akkor nem adtam neki hogy ne legyen belőle probléma... pontosan a fentebb leírtak miatt, pedig ez is hiba volt szerintem, bár vele pénz dolgok miatt soha nem kerülnék összetűzésbe azis biztos...
Nem tom nehéz ügy. :(
A pénzhez való hozzáállásával teljesen egyetértek, szinte szinte szóról szóra, habár én max. abban az esetben égetném el ha beütne a jégkorszak és nem lehetne már vele mit kezdeni :)
Viszont vannak helyzetek, amiket nem tudom hogy kezeljek, pontosabban tudom, de nem tetszik, elmondom miről van szó:
van pár barátom, kolisok, akiket az egyetemen ismertem meg, képzeljétek a koliban (ki gondolta volna ? :-) ) akikkel tartom a kapcsolatot rendszeresen, nem napi szinten, de azért legalább 1-2 hetente találkozunk.
Mióta nagyon megszaladt a pókerben, olyan érzésem van hogy mindig mindent én akarok fizetni, ha billiárdozunk, én akarok fizetni helyettük, vagy ha kajálunk valamit mindig én akarom őket meghívni. Tisztában vagyok az anyagi helyzetükkel, tudom milyen érzés mikor az ember azt a hülye kolipénzt is úgy kapargatja össze, mert az egymillió óra, meg viszga meg ezer elfoglaltság mellett nincs idejük dolgozni, vagy ha dolgoznak, akkor sem keresnek annyit hogy csak na, és szabadidejük meg a 0-ra redukálódik. (Az én barátaim nem azok a tipikus naplopók, ami én is voltam anno :D meg akiből még van jópár effajta kollégiumokban, emiatt büszke is vagyok mindegyikükre! Nekem vannak a legjobb fej barátaim ez biztos :P)
Na szóval ott tartottam hogy én szeretnék fizetni helyettük, de nem azért hogy felvágjak meg ilyesmi (igen, sajna olyan vagyok hogy néha szeretek dicsekedni meg nem vagyok az a titkolózós típus... mind1, soha nem felvágásból vagy ilyesmiből érzem ezt) hanem mert tudom hogy nekik ez a pénz sokkal-sokkal többet jelent mint nekem. Mondok egy példát:
Nem tudom hiba-e így gondolkodni, de ha elmegyünk billiárdozni, az nekem kb. 4 nagyvak ha mindenki részét kifizetem. Most ha óránként keresek élőben 5 nagyvakot akkor szerintem nem mondtam sokat :) tehát ez nekem nem egy egész órai fizetésem ha úgy tetszik. Nekik viszont 1/4 kolipénz !!! Elég durva arány szerintem.
na szóval egyfolytában azon jár az agyam hogy mit tudnék nekik adni, mindig próbálok úgy visszaadni hogy nála maradjon az apró vagy ilyesmi, értitek a legeslegjobb barátaim, igazából fel sem merülhet a nagymenősködés vagy nagyképűség. Jópár éve ismerem őket, már akkor is ismertem mikor még azt állították hogy én bizony nem fogok a pókerből megélni :)
Na mind1, nem is ez a lényeg, az egészből az sül ki hogy kellemetlenül érzik magukat (igazából remélem nem olvassák ezt a postot, mert nem tudom mit éreznének, lehet ezt is kellemetlennek éreznék :(, de kiváncsi vagyok más jár-e hasonló cipőben illetve ő hogy kezeli).
Legutóbb már majdhogynem konfliktus lett belőle. Ugye mindig nekik sírok mikor épp nem megy :) (szegények :D) hozzájuk megyek aztán ők vigasztalgatnak :), és legutóbb is ez történt, akkor azt mondja az egyikük: gyere velünk külföldre, most megyünk ketten! Nekem több se kellett, másnap megvettem a repülőjegyet és utolsó percben sikerült még olyan pöpec szállást vadászni hogy csak na :)
A probléma abból adódott hogy nekik olyan 2e Ft-ből kijött a repjegy, és 10e Ft-nál többet nemigen akartak költeni. Namost én meg nem vagyok olyan laza :) és nem volt kedvem csak úgy bolyongani a városban szállás nélkül, hálózsákban vagy ilyesmi, viszont nagyon akartam velük menni és felajánlottam nekik hogy kifizetem a szállást mindenkinek.
Addig-addig tanakodtunk hogy az egyikük a fejemnhez vágta hogy ezért nem akart engem elhívni, mert nekem úgysem lesz jó ami nekik, meg hogy mások az igényeim és menősködök itt.
Na mondanom sem kell milyen szörnyen éreztem magam, de aztán nem lett belőle semmi komoly, csak olyan faramuci az egész.
Édesanyám ezeket például úgy hidalja át/úgy oldja meg hogy mindig mindent kifizet és kifizettet, a legjobb barátnőjével is, akit már 20 éve ismer meg az anyukájával is, így soha nincs belőle probléma.
Bárkinek hasonló tapasztalat, illetve javaslat ?
Másik a kölcsönkérés... Egyszer az egyikük kölcsönkért, laptopra és pont akkor nem adtam neki hogy ne legyen belőle probléma... pontosan a fentebb leírtak miatt, pedig ez is hiba volt szerintem, bár vele pénz dolgok miatt soha nem kerülnék összetűzésbe azis biztos...
Nem tom nehéz ügy. :(
2009. február 16., hétfő
Iceland, here I come !
Már említettem a férfiak kihívását (www.mens-challenge.hu) korábban, úgy tűnik sikerült beverekednem magam a top10-be, innen már csak egy újabb kör és egy hónap választ el a top3-tól és ha minden jól megy, Izlandon küzdhetek meg a Mercedes GLK-ért :D
Szép is lenne. Mondjuk ha be is jutok, nemtom mennyire kemény csávókkal kell majd megküzdenem, bár nem hiszem hogy a hógolfot annyira vágná bárki is itt Magyarországon :) Billiárdban meg jó vagyok haveri körökben, úgy érzem azzal nem lenne gond.
Persze előbb még be kéne kerülni a top3ba :-D no meglátjuk, szurkoljatok nekem !
Szép is lenne. Mondjuk ha be is jutok, nemtom mennyire kemény csávókkal kell majd megküzdenem, bár nem hiszem hogy a hógolfot annyira vágná bárki is itt Magyarországon :) Billiárdban meg jó vagyok haveri körökben, úgy érzem azzal nem lenne gond.
Persze előbb még be kéne kerülni a top3ba :-D no meglátjuk, szurkoljatok nekem !
2009. február 10., kedd
Stratégiai kiegészítés a metróhoz való futáshoz (metrófutás)
Eszembe jutott még pár dolog, így lassan összeáll bennem egy
metrófutás stratégia. Lehet hogy írok is egy metrófutó sulit, vagy
indítok egy coaching site-ot. A neve valószínűleg "metrun" lesz (még
nem végleges), vagy Viki hátha berakja a Flopos tananyagok közé :)
metrófutás stratégia. Lehet hogy írok is egy metrófutó sulit, vagy
indítok egy coaching site-ot. A neve valószínűleg "metrun" lesz (még
nem végleges), vagy Viki hátha berakja a Flopos tananyagok közé :)
Térjünk a lényegre. A múlt alkalommal kitárgyaltuk a metróhoz való
futás várható értékét, megmutattam hogyan számolhatjuk ki, mit kell
végiggondolni futás közben, és legvégül hogyan readeljük hogy jön-e
vagy sem. Ebben a cikkben kitérnék finomabb stratégiai
megfontolásokra:
INDULÁSI STRATÉGIA :)
Nos, ez viszonylag egyszerű. Ha van netünk, nézzük meg az online
menetrendet, ott megtalálhatjuk a metró indulási időpontjait a
végállomásokról és itt jön képbe egy nagyon fontos koncepció, a
POZÍCIÓ. Nem csak azt kell néznünk hogy a metró a végállomástól hány
megállóra van a hozzánk közel eső metrómegállóhoz, de a mi pozíciónkat
is figyelembe kell vennünk a megállóhoz képest (ezt hívják RÉS
ELV-nek).
A megfelelő otthonról való indulási időpontot az alábbi bonyolult
képlet alapján számíthatjuk ki:
(metró_indulási_időpont + megállók_száma *
két_megálló_között_futott_idő) - (metrómegállótól_való_távolságunk /
saját_sebességünk) = indulási_időpont
ezzel a képlettel megkapjuk hogy mikor kell elindulnunk. Ha azt
akarjuk kiszámolni, hány perc múlva, akkor vesszük a fenti képletet és
kivonjuk az aktuális időből a következőképpen:
aktuális_idő - indulási_időpont = ennyi_idő_múlva_kell_elindulni
Ne feledjük hogy ezek csak becslések.
Hát igen, tudom hogy bonyolult, de senki nem mondta hogy a metróhoz
futni könnyű móka. Aki ebből akar megélni, annak ezt el kell fogadnia,
különben válasszon más hivatást !
Ne feledjük azonban hogy a metrófutás az emberek játéka, így néha
bejöhet egy csomó olyan tényező, amikre nem számíthattunk: pl. SZTRÁJK
a BKV-nál. Ezekre is csak becsléseket tudunk adni. Ezért érdemes
olvasni mindenféle médiát, és odafigyelni a hírekre, így nem érhet
minket váratlan meglepetés az asztalnál... öö akarom mondani metrónál.
Ezen kívül beüthet még a tél, fagyos úttest, és akár jól pofára is
eshetünk! Vagy például megyünk az utcán, és meglátunk egy csinos
lányt, utánafordulunk és beverjük az orrunkat, mert nem látjuk a
szoknyájától az elénk ugró villanyoszlopot (nőknek persze fordítva,
vagy ízlés dolga :-), kinek a pap, kinek a paprikajancsi)
Ezeket mind-mind számítsuk bele az időbe !
Minden mást ami nem passzol bele az INDULÁSI STRATÉGIÁ-ba, dobjunk
be... ööö akarom mondani izé (na ide már nem tudtam kitalálni valami
oltári baromságot :-) )
Még egyszer felhívnám a figyelmet a POZÍCIÓ FONTOSSÁGÁRA. Egy példán
keresztül szemléltetem.
Tegyük fel hogy a legközelebbi metrómegállótól 10 perc sétára lakunk,
az utolsó metró pedig 23:59 perckor indul a végállomásról (fontos azt
is megnézni hogy MELYIK végállomásról halad, milyen irányba), és
pontosan 20 perc múlva ér az állomásra. Ekkor ne higgyük azt hogy ma
már holnap van, mert csak akkor lesz holnap mikor elmúlik éjfél, de
akkor meg már nem azt mondjuk hogy holnap van hanem azt hogy ma.
Szóval itt kicsit belekavarodhatunk mikor azt mondjuk "ma kell
elindulnom" - hopp itt az óra elüti az éjfélt, és ha úgy fogalmazunk
hogy "ma már holnap van" akkor azt hihetjük hogy tegnap ért oda a
metró és jól rábasztunk mert lekéstük. Apró, de lényeges különbség, ne
kövessük el ezt a hibát, mint ahogy ezt én tettem anno mikor leégett a
pókerem ahelyett hogy bebiztosítottam volna a kasszát egy nyitással !
Nos most ennyi kiegészítést gondoltam, ha akartok valamiről olvasni,
írjátok meg mi lenne az, vagy esetleg példákat is berakhattok és
együtt kielemezzük. Mindenki számára tanulságos lehet !
2009. február 7., szombat
Az életben is minden hosszútávú
Nagyon érdekes dolog jutott eszembe miközben futottam a metróhoz.
Azon gondolkodtam mennyit időt nyerek én azzal hogy most futok a metróhoz. Ha ezzel elérem a következőt, az tök jó, spóroltam X időt. Igen ám, csakhogy nem ez az első alkalom mikor sürgősebb dolgom van mint máskor, és gyanítom hogy nem is ez lesz az utolsó, fogok én még sietni máskor is, így lényegében tök mind1 hogy most éppen elérem-e vagy nem, ha futok, teszek azért hogy ezekben az esetekben elérjem, spórolva ezzel valamennyi időt! Igen, kitaláltad!
A futásom várható értékén gondolkodtam!! Azon hogy vajon spórolok-e egyáltalán annyit, mint amennyit futok, vagy hogy arányosan, általában mennyit fogok spórolni? Ugye lesz olyan mikor emiatt
- éppenhogycsak elérem
- pont lekésem, ekkor jobban jártam volna ha kényelmesen sétáltam volna, mert így sem úgy sem értem el, a következőt pedig amúgy is (ez a BAD BEAT)
- nem pont lekésem, de sétálva is elértem volna (ez lényegében ugyanaz mint az előző, csak azért vettem külön, mert az előző eset sokkal idegesítőbb)
A)
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel hogy 10 perc az út gyalog, 5 perc futva és a metró 10 percenként jár.
Ekkor nem spórolunk semmit ha pont akkor indulunk otthonról, mikor a metró elhagyja a megállót, és 5x fogunk 10 percet spórolni mikor elérjük, és nem kell várnunk a következőre.
(az 1., 2., 3., 4., 5., percekben az induláshoz képest)
Ha a 6. percben indulunk otthonról, ígyis-úgyis elérjük a következő metrót, ha futunk ha nem, így feleslegesen fárasztottuk magunkat, de a spórolt időre ez nincs hatással (és mivel többet várunk, így ez idő alatt kipihenhetjük a futás fáradalmait, szal ezzel nem is érdemes foglalkozni)
így 10 alkalomból 5x spóroltunk 10 percet, és 5x amúgy is elértük volna, így egyszeri alkalommal a futás várható értéke 5 perc időspórolás.
B)
10 perc gyalog, de most csak 4 percet futunk. Ekkor 6 perc alatt fogunk odaérni.
10 perc időt spórolunk, mikor az 1., 2., 3. és 4. percekben indulunk otthonról, a többi időpontban pedig nem spórolunk semmit, így 4 perc futással 10 alkalomból 4x10-et spórolunk és 6 alkalommal nem nyerünk időt. Ez 4 perc időspórolás átlagosan.
Arra akarok rávilágítani hogy nincs értelme abban gondolkodni hogy "dejó, csak 5 percet futottam, viszont 10 percet spóroltam mert pont elértem !!", mert hosszútávon nem ez a helyzet. Pontosan annyit nyerünk a futással mint amennyit valójában futunk.Tehát valószínűleg elmondhatjuk hogy 1 perc futás várható értéke (a fenti változókkal) 1 perc időspórolás, függetlenül attól hogy elértük-e a metrót vagy sem.
Számomra kicsit meglepő az eredmény, remélem jól gondolkodtam :) majd megkérdezek valami matek expertet :)
Sokkal több értelme van annak mikor úgymond READELJÜK a metrót, azaz csak akkor futunk mikor már látjuk a pályát és pontosan tudjuk hogy azzal a futással most el fogjuk érni vagy sem. Ekkor 5 perc futás várható értéke pontosan 10 perc időspórolás, mert biztosan elérjük ezt a metrót ha futunk, és soha nem futunk mikor gyalog is elérnénk. Persze ilyenkor nem fogunk mindig futni.
Azon gondolkodtam mennyit időt nyerek én azzal hogy most futok a metróhoz. Ha ezzel elérem a következőt, az tök jó, spóroltam X időt. Igen ám, csakhogy nem ez az első alkalom mikor sürgősebb dolgom van mint máskor, és gyanítom hogy nem is ez lesz az utolsó, fogok én még sietni máskor is, így lényegében tök mind1 hogy most éppen elérem-e vagy nem, ha futok, teszek azért hogy ezekben az esetekben elérjem, spórolva ezzel valamennyi időt! Igen, kitaláltad!
A futásom várható értékén gondolkodtam!! Azon hogy vajon spórolok-e egyáltalán annyit, mint amennyit futok, vagy hogy arányosan, általában mennyit fogok spórolni? Ugye lesz olyan mikor emiatt
- éppenhogycsak elérem
- pont lekésem, ekkor jobban jártam volna ha kényelmesen sétáltam volna, mert így sem úgy sem értem el, a következőt pedig amúgy is (ez a BAD BEAT)
- nem pont lekésem, de sétálva is elértem volna (ez lényegében ugyanaz mint az előző, csak azért vettem külön, mert az előző eset sokkal idegesítőbb)
A)
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel hogy 10 perc az út gyalog, 5 perc futva és a metró 10 percenként jár.
Ekkor nem spórolunk semmit ha pont akkor indulunk otthonról, mikor a metró elhagyja a megállót, és 5x fogunk 10 percet spórolni mikor elérjük, és nem kell várnunk a következőre.
(az 1., 2., 3., 4., 5., percekben az induláshoz képest)
Ha a 6. percben indulunk otthonról, ígyis-úgyis elérjük a következő metrót, ha futunk ha nem, így feleslegesen fárasztottuk magunkat, de a spórolt időre ez nincs hatással (és mivel többet várunk, így ez idő alatt kipihenhetjük a futás fáradalmait, szal ezzel nem is érdemes foglalkozni)
így 10 alkalomból 5x spóroltunk 10 percet, és 5x amúgy is elértük volna, így egyszeri alkalommal a futás várható értéke 5 perc időspórolás.
B)
10 perc gyalog, de most csak 4 percet futunk. Ekkor 6 perc alatt fogunk odaérni.
10 perc időt spórolunk, mikor az 1., 2., 3. és 4. percekben indulunk otthonról, a többi időpontban pedig nem spórolunk semmit, így 4 perc futással 10 alkalomból 4x10-et spórolunk és 6 alkalommal nem nyerünk időt. Ez 4 perc időspórolás átlagosan.
Arra akarok rávilágítani hogy nincs értelme abban gondolkodni hogy "dejó, csak 5 percet futottam, viszont 10 percet spóroltam mert pont elértem !!", mert hosszútávon nem ez a helyzet. Pontosan annyit nyerünk a futással mint amennyit valójában futunk.Tehát valószínűleg elmondhatjuk hogy 1 perc futás várható értéke (a fenti változókkal) 1 perc időspórolás, függetlenül attól hogy elértük-e a metrót vagy sem.
Számomra kicsit meglepő az eredmény, remélem jól gondolkodtam :) majd megkérdezek valami matek expertet :)
Sokkal több értelme van annak mikor úgymond READELJÜK a metrót, azaz csak akkor futunk mikor már látjuk a pályát és pontosan tudjuk hogy azzal a futással most el fogjuk érni vagy sem. Ekkor 5 perc futás várható értéke pontosan 10 perc időspórolás, mert biztosan elérjük ezt a metrót ha futunk, és soha nem futunk mikor gyalog is elérnénk. Persze ilyenkor nem fogunk mindig futni.
2009. február 5., csütörtök
Mitől lesz valaki nyerő pókerjátékos?
Tegnap megint megfogalmazódott bennem egy alapigazság, amit eddig is
tudtam, csak szintén nem mondtam ki, és ami sokkal fontosabb, hogy
szerintem nem mindenki számára triviális!
tudtam, csak szintén nem mondtam ki, és ami sokkal fontosabb, hogy
szerintem nem mindenki számára triviális!
Mitől lesz valaki nyerő pókerjátékos hosszú távon?
Egyszerűen attól, hogy hajlandó fejlődni. Nem burkolózik a saját
kis világába és csinálja amit csinált mindig is, függetlenül
attól hogy jó volt-e vagy rossz. Hajlandó tanulni, hajlandó
elfogadni mások véleményét, belátni ha hibázott és kijavítani.
Sőt, nem csak saját hibájából képes tanulni, hanem másokéból
is. Elfogadja hogy nem csak egyféle nyerő stratégia van a világon.
Doyle Brunson nem azért a világ egyik legnagyobb nyerő játékosa 20
éve, mert ez idő alatt egyszer sem volt nála szerencsésebb fickó.
Nem is azért mert egyszer kitalált valamit ami 20 éve működik, és
annyira jó hogy mindenkit megver vele. Egyszerűen azért, mert képes
tartani a lépést a fiatal suhanc matekzsenikkel is!
Ő maga mondta hogy minden nap tanul valamit! 20 év után is!
Elképesztő!
A lényeg: tanulni, tanulni, tanulni! Mindegy hogy azt milyen formában
teszed; olvasol, vagy oktatóvideót nézel, esetleg egy jó pofa sör
mellett megbeszélsz egy leosztást a haverral!
Ha van igényed a fejlődésre, nyerő lehetsz! ;)
Sent from my iPhone
Royale = aranybánya
Beneveztem erre a 15+3+2-es fejvadász okossságra, eredetileg a 15-ös omaha-ra akartam menni, de abból cash game lett. No a lényeg hogy 3-an csak osztozkodtunk a végén... De jól jártam, mondtam hogy nekem 100e kell, a 2. hely 99 volt, és 280-am volt, a másik tagnap 240, a chipleadernek majdnem 500k :) szóval a zsetonarányt elcsúsztattuk egy picit a javamra. Komolyan mondom hihhetetlenek itt az emberek, a 3. odaadott nekem két KO kártyát inkább, de mindenképp osztozkodni akart :D egy nő meg idegbetegen ment haza mert kiesett 7. helyen és nem dobtunk ki MINDENKINEK legalább egy beülőt a végén LOL. (4 hely fizetett.) Egyszerűen ezt soha nem fogom megérteni, akkor mi a faszért ól le pókerezni egyáltalán, ha csak azért jön hogy visszanyerje a nevezési díját. Mind1 itt ez megy, többször felesleges sírnom emiatt, de mindig bosszantani fog.
Meg volt egy srác, sokszor láttam már FT-n, meg viszonylag agresszíven játszik, de egyszerűen van egy nagyon fura elem a játékában: minden rosszabb lapot el akar dobatni :D:D:D Teljesen kész. Ha egy csomó showdown értéke van a lapjának, simán all-in hív és azzal indokolja hogy ha nincs párod nem tudod megadni meg ilyenek :D
Azabaj nem tom pontosan elmagyarázni hogy gondolkodik, de értem. Leírom a példapartit, amivel kiejtettem:
átlag: 60k
előttem 65k
srác előtt 60k
körfold, megnézem a lapom AA-t találok nagyvakból, és elkezdek röhögni (az image-m mindig egy őrült, laza, mindig emelős, ezt mondanom sem kell aki ismer :) )
és húzom az agyát hogy "na gyere ha mersz, kettesben lejátszom veled :D (a srác volt a kisvak)
Mondom neki hogy ha callolsz, emelek , ha emelsz, rád emelek :)
Csávó gondolkodik, csak megadja a kisvakot, én ráemelek, adja. Ehh, gondoltam nem erős. Ha az lett volna, emelt volna, mert megmondtam neki hogy rá fogok emelni, tudta hogy valóban megtenném ezért meg akarta nézni a flopot. Nem baj, így is prémiumplaom,pozícióm, és rendkívül szar image-m van, szal ha talál valamit 3 utcán ki fog fizetni, bármennyit hívok.
Flop: 884, egy flush draw
gyerek ALL-IN megy LOOL, 12k potra 50k-val
mutat 45s
mondom neki hogy ez nagy hiba volt, na és akkor itt azt mondja hogy "ha nincs párod el kell dobnod", de könyörgöm, miért akar eldobatni velem minden nem párt ? :D
ad1.) Nem ad lehetőséget hogy blöfföljek.
ad2.) Túlreprezentálja a lapját, rosszabbal sosem adom meg, erőesebbel viszont óriásit bukik... az egész versenyét, itt most ez történt
ad3.) ezen a flopon semmit nem dobok el ami erősebb, és semmivel nem adom meg ami gyengébb
Egyszerűen rossz gondolkodásmód. Checkelnie kellett volna, és legalább 1 utcán callozni, de ha úgy gondolja hogy őrült vagyok és mindig hívok, még a 3 utcás check-call is milliószor jobb mint így.
Mindenesetre remélem nem olvassa a blogom :-) mert most tanulhatna ebből és kijavíthatna egy óóóóriási lyukat a játékában és milliószor jobb lehetne, de én még szeretnék vele játszani párszor a Royale-ban és kihasználni ezt a gyengeségét :)
No szal a végén 3-asban elosztottuk, és a skalpokkal volt egy kis kavarás, úgyhogy csak nem kaptam meg a 100-amat, de annyi baj legyen.
Ezután beültem Omaha CASH-re :) No én életemben nem sok omahát játszottam, toltam én neten is meg azért nem mondom hogy teljesen sötét vagyok, de leültem mert van ott az az Andris gyerek és a balján volt hely :)
Hát azt kell hogy mondjam, ha pirospapucsoznánk 500-1000-ben, abban is lehúznám :D de állítom hogy ő ott a Royale-ban nyerő. Agresszív, és emiatt néha odaér FT-re, meg állítólag múltkor 600k-t nyert hold'em cashben. De könyörgöm, az a srác .. hát szóval nem mondom hogy teljesen fogalmatlan, de néha olyan eszetlenül agresszív hogy ihajj. Volt egy parti ahol sorral felduplázta a NUT flössömet (OMAHÁBAN!), arra a hiedelemre alapozva hogy nem hívnék vissza rá second NUT flush draw-val :) Ezt viszonylag jól kitalálta,de volt hozzá egy 2. setem is, úgy már azért nem olyan nehéz ráemelni :-)
Szal itt is nyertem elég szépen és a versennyel együtt +220 lett az este.
Soha rosszabbat !
Meg volt egy srác, sokszor láttam már FT-n, meg viszonylag agresszíven játszik, de egyszerűen van egy nagyon fura elem a játékában: minden rosszabb lapot el akar dobatni :D:D:D Teljesen kész. Ha egy csomó showdown értéke van a lapjának, simán all-in hív és azzal indokolja hogy ha nincs párod nem tudod megadni meg ilyenek :D
Azabaj nem tom pontosan elmagyarázni hogy gondolkodik, de értem. Leírom a példapartit, amivel kiejtettem:
átlag: 60k
előttem 65k
srác előtt 60k
körfold, megnézem a lapom AA-t találok nagyvakból, és elkezdek röhögni (az image-m mindig egy őrült, laza, mindig emelős, ezt mondanom sem kell aki ismer :) )
és húzom az agyát hogy "na gyere ha mersz, kettesben lejátszom veled :D (a srác volt a kisvak)
Mondom neki hogy ha callolsz, emelek , ha emelsz, rád emelek :)
Csávó gondolkodik, csak megadja a kisvakot, én ráemelek, adja. Ehh, gondoltam nem erős. Ha az lett volna, emelt volna, mert megmondtam neki hogy rá fogok emelni, tudta hogy valóban megtenném ezért meg akarta nézni a flopot. Nem baj, így is prémiumplaom,pozícióm, és rendkívül szar image-m van, szal ha talál valamit 3 utcán ki fog fizetni, bármennyit hívok.
Flop: 884, egy flush draw
gyerek ALL-IN megy LOOL, 12k potra 50k-val
mutat 45s
mondom neki hogy ez nagy hiba volt, na és akkor itt azt mondja hogy "ha nincs párod el kell dobnod", de könyörgöm, miért akar eldobatni velem minden nem párt ? :D
ad1.) Nem ad lehetőséget hogy blöfföljek.
ad2.) Túlreprezentálja a lapját, rosszabbal sosem adom meg, erőesebbel viszont óriásit bukik... az egész versenyét, itt most ez történt
ad3.) ezen a flopon semmit nem dobok el ami erősebb, és semmivel nem adom meg ami gyengébb
Egyszerűen rossz gondolkodásmód. Checkelnie kellett volna, és legalább 1 utcán callozni, de ha úgy gondolja hogy őrült vagyok és mindig hívok, még a 3 utcás check-call is milliószor jobb mint így.
Mindenesetre remélem nem olvassa a blogom :-) mert most tanulhatna ebből és kijavíthatna egy óóóóriási lyukat a játékában és milliószor jobb lehetne, de én még szeretnék vele játszani párszor a Royale-ban és kihasználni ezt a gyengeségét :)
No szal a végén 3-asban elosztottuk, és a skalpokkal volt egy kis kavarás, úgyhogy csak nem kaptam meg a 100-amat, de annyi baj legyen.
Ezután beültem Omaha CASH-re :) No én életemben nem sok omahát játszottam, toltam én neten is meg azért nem mondom hogy teljesen sötét vagyok, de leültem mert van ott az az Andris gyerek és a balján volt hely :)
Hát azt kell hogy mondjam, ha pirospapucsoznánk 500-1000-ben, abban is lehúznám :D de állítom hogy ő ott a Royale-ban nyerő. Agresszív, és emiatt néha odaér FT-re, meg állítólag múltkor 600k-t nyert hold'em cashben. De könyörgöm, az a srác .. hát szóval nem mondom hogy teljesen fogalmatlan, de néha olyan eszetlenül agresszív hogy ihajj. Volt egy parti ahol sorral felduplázta a NUT flössömet (OMAHÁBAN!), arra a hiedelemre alapozva hogy nem hívnék vissza rá second NUT flush draw-val :) Ezt viszonylag jól kitalálta,de volt hozzá egy 2. setem is, úgy már azért nem olyan nehéz ráemelni :-)
Szal itt is nyertem elég szépen és a versennyel együtt +220 lett az este.
Soha rosszabbat !
2009. február 2., hétfő
Sick hand
Szegénykém megpróbálta reprezentálni a flösst, de nuts-ot kicsavarni a kezemből elég nehéz, öö akarom mondani egy 9-es párt, a kickerem volt NUT ! :D
http://www.pokerhand.org/?3800389
Minden nap tanul valamit az ember:
http://www.pokerhand.org/?3800458
Azt hiszem Negreanu-tól olvastam erről, és ez után a parti után értettem meg.
Arról van szó, hogy a drawal szándékosan passzívan játszik, abban a reményben hogy azzal a lappal amivel ő létrehozza a lapját, azzal a másik is létrehoz valami erős lapot amivel kifizeti, és ahelyett hogy egy jól időzített semi-blöffel nyerne egy kis potot, megpróbál nyerni egy nagyon nagyot. Ezt csak olyan draw-kal érdemes csinálni amiknek rengeteg outjuk van.
Itt is ugyanez történt. megnyerhettem volna flopon a loesztást egy check-raise-el, vagy donkbet-3-bet combóval, de valamiért úgy döntöttem hogy ezt most passzívan játszom (női megérzés LOL) és mivel végig passzívan játszottam, egyértelműen drawra tett szegény ellenfelem, és még a river pusht is kifizette, mivel a káró flush draw nem jött le.
Szerintem érdekes.
http://www.pokerhand.org/?3800389
Minden nap tanul valamit az ember:
http://www.pokerhand.org/?3800458
Azt hiszem Negreanu-tól olvastam erről, és ez után a parti után értettem meg.
Arról van szó, hogy a drawal szándékosan passzívan játszik, abban a reményben hogy azzal a lappal amivel ő létrehozza a lapját, azzal a másik is létrehoz valami erős lapot amivel kifizeti, és ahelyett hogy egy jól időzített semi-blöffel nyerne egy kis potot, megpróbál nyerni egy nagyon nagyot. Ezt csak olyan draw-kal érdemes csinálni amiknek rengeteg outjuk van.
Itt is ugyanez történt. megnyerhettem volna flopon a loesztást egy check-raise-el, vagy donkbet-3-bet combóval, de valamiért úgy döntöttem hogy ezt most passzívan játszom (női megérzés LOL) és mivel végig passzívan játszottam, egyértelműen drawra tett szegény ellenfelem, és még a river pusht is kifizette, mivel a káró flush draw nem jött le.
Szerintem érdekes.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)