Gizda írt egy nagyon érdekes témáról a blogjában, erre akarok reagálni, mert nekem néha kellemetlen az ügy és amúgy is érdekes dolog.
A pénzhez való hozzáállásával teljesen egyetértek, szinte szinte szóról szóra, habár én max. abban az esetben égetném el ha beütne a jégkorszak és nem lehetne már vele mit kezdeni :)
Viszont vannak helyzetek, amiket nem tudom hogy kezeljek, pontosabban tudom, de nem tetszik, elmondom miről van szó:
van pár barátom, kolisok, akiket az egyetemen ismertem meg, képzeljétek a koliban (ki gondolta volna ? :-) ) akikkel tartom a kapcsolatot rendszeresen, nem napi szinten, de azért legalább 1-2 hetente találkozunk.
Mióta nagyon megszaladt a pókerben, olyan érzésem van hogy mindig mindent én akarok fizetni, ha billiárdozunk, én akarok fizetni helyettük, vagy ha kajálunk valamit mindig én akarom őket meghívni. Tisztában vagyok az anyagi helyzetükkel, tudom milyen érzés mikor az ember azt a hülye kolipénzt is úgy kapargatja össze, mert az egymillió óra, meg viszga meg ezer elfoglaltság mellett nincs idejük dolgozni, vagy ha dolgoznak, akkor sem keresnek annyit hogy csak na, és szabadidejük meg a 0-ra redukálódik. (Az én barátaim nem azok a tipikus naplopók, ami én is voltam anno :D meg akiből még van jópár effajta kollégiumokban, emiatt büszke is vagyok mindegyikükre! Nekem vannak a legjobb fej barátaim ez biztos :P)
Na szóval ott tartottam hogy én szeretnék fizetni helyettük, de nem azért hogy felvágjak meg ilyesmi (igen, sajna olyan vagyok hogy néha szeretek dicsekedni meg nem vagyok az a titkolózós típus... mind1, soha nem felvágásból vagy ilyesmiből érzem ezt) hanem mert tudom hogy nekik ez a pénz sokkal-sokkal többet jelent mint nekem. Mondok egy példát:
Nem tudom hiba-e így gondolkodni, de ha elmegyünk billiárdozni, az nekem kb. 4 nagyvak ha mindenki részét kifizetem. Most ha óránként keresek élőben 5 nagyvakot akkor szerintem nem mondtam sokat :) tehát ez nekem nem egy egész órai fizetésem ha úgy tetszik. Nekik viszont 1/4 kolipénz !!! Elég durva arány szerintem.
na szóval egyfolytában azon jár az agyam hogy mit tudnék nekik adni, mindig próbálok úgy visszaadni hogy nála maradjon az apró vagy ilyesmi, értitek a legeslegjobb barátaim, igazából fel sem merülhet a nagymenősködés vagy nagyképűség. Jópár éve ismerem őket, már akkor is ismertem mikor még azt állították hogy én bizony nem fogok a pókerből megélni :)
Na mind1, nem is ez a lényeg, az egészből az sül ki hogy kellemetlenül érzik magukat (igazából remélem nem olvassák ezt a postot, mert nem tudom mit éreznének, lehet ezt is kellemetlennek éreznék :(, de kiváncsi vagyok más jár-e hasonló cipőben illetve ő hogy kezeli).
Legutóbb már majdhogynem konfliktus lett belőle. Ugye mindig nekik sírok mikor épp nem megy :) (szegények :D) hozzájuk megyek aztán ők vigasztalgatnak :), és legutóbb is ez történt, akkor azt mondja az egyikük: gyere velünk külföldre, most megyünk ketten! Nekem több se kellett, másnap megvettem a repülőjegyet és utolsó percben sikerült még olyan pöpec szállást vadászni hogy csak na :)
A probléma abból adódott hogy nekik olyan 2e Ft-ből kijött a repjegy, és 10e Ft-nál többet nemigen akartak költeni. Namost én meg nem vagyok olyan laza :) és nem volt kedvem csak úgy bolyongani a városban szállás nélkül, hálózsákban vagy ilyesmi, viszont nagyon akartam velük menni és felajánlottam nekik hogy kifizetem a szállást mindenkinek.
Addig-addig tanakodtunk hogy az egyikük a fejemnhez vágta hogy ezért nem akart engem elhívni, mert nekem úgysem lesz jó ami nekik, meg hogy mások az igényeim és menősködök itt.
Na mondanom sem kell milyen szörnyen éreztem magam, de aztán nem lett belőle semmi komoly, csak olyan faramuci az egész.
Édesanyám ezeket például úgy hidalja át/úgy oldja meg hogy mindig mindent kifizet és kifizettet, a legjobb barátnőjével is, akit már 20 éve ismer meg az anyukájával is, így soha nincs belőle probléma.
Bárkinek hasonló tapasztalat, illetve javaslat ?
Másik a kölcsönkérés... Egyszer az egyikük kölcsönkért, laptopra és pont akkor nem adtam neki hogy ne legyen belőle probléma... pontosan a fentebb leírtak miatt, pedig ez is hiba volt szerintem, bár vele pénz dolgok miatt soha nem kerülnék összetűzésbe azis biztos...
Nem tom nehéz ügy. :(
4 megjegyzés:
Akik igazán közel állnak hozzád (at least az én esetemben) azok megértik, vagy legalábbis próbálják megérteni. Szerintem telejsen majdhogynem csak akkor (máskor is azért talán) lehetne megérteni ezt a szitut ha járnának benne. Hogy lemennek biliárdozni és keresnek vele 10 ropit mondjuk. Ez annyira fura és annyira áldásos helyzet amibe páran vagyunk, hogy nehéz kezelni sőt még elhinni is. Nem véletlen, hogy a legközelebbi ismerősök se hisznek benne a legelején, sőt igazából csak akkor mikor már olyat tapasztalnak amire nem is gondoltak... hogy tényleg nyersz.
Én is ugyan így vagyo kvele. Tudom, hogy nekem most ez a 2k 4 nagyvak és... az live game-be micsoda? még csak egy rendes emelés se. És tudom hogy viszont nekik 4 óra munka is lehet simán, de minimum másfél kettő. Hát akkor én miért ne adnám oda. Ez olyan, hogy mint...ott van egy baromi nagy cucc amit fel kéne emelni. TÖbb száz kiló és vagyunk rá ketten hárman. De nekem mákom van mert pont nálam van a walkytalky hogy felszóljak a daru kezelőnek, hogy hé röppentsd már fel ezt. És nem szakad meg senki a munkába, nem izzadunk szét a teher alatt a munka is el lesz végezve....valami ilyesmi.
Óvatos és érzékeny téma, de apránként megértik azt hiszem. Igazából jah :) Legszivesebben mindent fizetnék mindig.
Zsír :) én is :)
Gizda akkor légyszi legközelebb fizesd nekem a 10+2-re a buy-int :D!
LOL :)
Megjegyzés küldése